A motiváció két alapvető forrásból származhat.
Belső motiváció
Belülről fakad: azért cselekszünk, mert maga a tevékenység érdekel, örömet okoz vagy fontos számunkra.
- kíváncsiság, érdeklődés
- az alkotás öröme
- tudásvágy és fejlődés
- önmegvalósítás
- saját cél és meggyőződés
- a sikerélmény, a „meg tudom csinálni” érzése
- mások segítése, értékteremtés
- közösséghez tartozás
Lényege: „Azért teszem, mert szeretném, és értelmét látom.”
Külső motiváció
A környezetből érkezik: a cselekvést valamilyen jutalom, elvárás vagy következmény váltja ki.
- pénz, fizetés, jutalom
- jó jegy, diploma
- dicséret, elismerés
- díj, rang, előléptetés
- verseny és társadalmi presztízs
- családi vagy munkahelyi elvárás
- szabály, ellenőrzés
- büntetés vagy kudarc elkerülése
Lényege: „Azért teszem, mert jutalmat kapok érte, elvárják tőlem, vagy el akarok kerülni valamilyen hátrányt.”
A legerősebb és legtartósabb hajtóerő általában a belső motiváció. A külső ösztönzés elindíthatja a tevékenységet, de akkor válik igazán értékessé, ha idővel belsővé alakul:
KÜLSŐ ÖSZTÖNZÉS → ÉRDEKLŐDÉS → SIKERÉLMÉNY → BELSŐ MOTIVÁCIÓ → ALKOTÁS
Az alkotó kultúra célja nem egyszerűen az, hogy az ember teljesítse a feladatot, hanem hogy saját célt, örömöt és értelmet találjon benne.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése