2026. szeptember 16., szerda

A SSG folyamat

1. ELŐKÉSZÍTÉS – a gondolkodási tér megteremtése

A folyamat azzal kezdődik, hogy világosan meghatározzuk:

  • Mi a témánk?
  • Mi a célunk?
  • Mire keresünk választ?
  • Kik vegyenek részt?
  • Hogyan dolgozzunk együtt?

Az előkészítés lépései:

  1. A témakör megfogalmazása.
  2. A cél kitűzése: mit akarunk elérni?
  3. A strukturált gondolkodást elindító kulcskérdés megfogalmazása.
  4. Szükség esetén rövid bevezető előadás, prezentáció, videó vagy más szemléltetés.
  5. Az alkotó ökoszisztéma megtervezése.
  6. A résztvevők kiválasztása és meghívása.
  7. A csoport összetételének tudatos kialakítása: ki legyen jelen és miért?
  8. Módszerválasztás: brainstorming, névleges csoportmunka, SCM vagy más technika.
  9. A moderátor kiválasztása és a moderálás előkészítése.
  10. A munkatér meghatározása: valóságos, virtuális vagy hibrid tér.
  11. Szükség esetén próba, pilot: az alkotófolyamat kipróbálása.

Kulcsmondat:
 A jó válasz előtt jó kérdésre, jó résztvevőkre és jól megszervezett alkotótérre van szükség.




2. ÖTLETROHAM – KREATÍV FÁZIS

A cél: a lehető legtöbb releváns gondolat, ötlet, probléma és megoldási lehetőség felszínre hozása.

  1. Az alkotófolyamat indítása – START.
  2. Ötletroham, kreatív gondolatképzés.
  3. Az ötletek látható megjelenítése a valóságos vagy virtuális térben.
  4. Az ötletek összegyűjtése és listázása.

Ebben a szakaszban még nem a kritika és nem a rangsorolás dominál.

Alapelv:
 Először nyissuk ki a gondolkodást, csak utána kezdjük szűkíteni.




3. ÉRTELMEZÉS – MEGBESZÉLÉS

  1. Az ötletek egyenkénti megbeszélése.
  2. A fogalmak tisztázása.
  3. Az egy-két szavas ötletek tartalmának kibontása.
  4. Minden fontos gondolat rövid, világos magyarázatának megfogalmazása.

Ebben a fázisban már nem egyszerű ötletlista, hanem közösen értelmezett tudás jön létre.




4. ÖSSZEFÜGGÉSEK FELTÁRÁSA – INNOGRÁF

A strukturált gondolkodás egyik legfontosabb lépése.

  1. A gondolatok közötti kapcsolatok feltárása.
  2. Az ok–okozati összefüggések meghatározása.
  3. A kauzális gráf elkészítése.
  4. Az INNOGRÁF létrehozása.

Itt történik az áttérés:

ötletlista → összefüggésrendszer → struktúra

Az INNOGRÁF már nemcsak azt mutatja meg, mit gondolunk, hanem azt is, hogy:

MI MIÉRT TÖRTÉNIK?
MI MIRE HAT?
MI MIBŐL KÖVETKEZIK?




5. VITA – PÁRBESZÉD – VÉGLEGESÍTÉS

Az elkészült INNOGRÁF közös vizsgálata:

  • értelmezés,
  • megbeszélés,
  • kritika,
  • vita,
  • párbeszéd,
  • módosítás,
  • véglegesítés.

A cél nem egyszerű konszenzus, hanem a gondolkodási struktúra közös pontosítása.




6. RANGSOROLÁS

Az összefüggések megértése után lehet megalapozottan rangsorolni.

Meghatározható például:

  • mely problémák a legfontosabbak;
  • mely okok a meghatározók;
  • mely beavatkozások hozhatják a legnagyobb hatást;
  • milyen sorrendben érdemes cselekedni.

A rangsoroláshoz külön módszer választható.

Nem pusztán azt kérdezzük: mi fontos?
Hanem azt is: mi mozgatja a rendszert?




7. ÖSSZEFOGLALÁS – TUDÁSALKOTÁS – VISSZACSATOLÁS

A közös gondolkodás eredménye dokumentálható:

  • a tanulmány tartalomjegyzékének kialakítása;
  • irodalomkutatás;
  • a tanulmány kidolgozása;
  • végleges tanulmány;
  • összefoglaló jelentés.

A folyamat azonban nem zárul le.

VISSZACSATOLÁS

Az eredmény visszakerül a résztvevőkhöz és a közösséghez.

Új információk, új tapasztalatok és új helyzetek jelennek meg. Ezért:

ÚJ HELYZET → ÚJ KÉRDÉS → ÚJ SPIRÁL

A strukturált gondolkodás nem egyszeri esemény, hanem ismétlődő, spirálisan fejlődő alkotófolyamat.

It jelenik meg igazán az SSG – Strukturált Spirális Gondolkodás lényege: a 7 fázis, amelyek alatt a konkrét tevékenységek elhelyezhetők.

A legerősebb vizuális képlet szerintem ez lenne:

KÉRDÉS → ÖTLETEK → ÉRTELMEZÉS → ÖSSZEFÜGGÉSEK → INNOGRÁF → RANGSOR → TUDÁS → VISSZACSATOLÁS ↻

Az INNOGRÁF a fordulópont. Előtte gondolatokat gyűjtünk és értelmezünk, utána már rendszerben és ok–okozati kapcsolatokban gondolkodunk. Ez akár az egész módszer egyik megkülönböztető jegye lehet.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Innovatív iskola az alkotó kultúra zászlóshajója

Az innováció akkor jelenik meg, amikor a közös alkotásból születő új ötletet megvalósítjuk, és az értéket teremt. Lehet új termek, új eszk...